Baba - mama klub
A Gyes-en, Gyed-en kisgyermekükkel évekig otthon lévő édesanyákra veszélyként leselkedhet, hogy elszigetelődnek; nem ritka körükben a levertség, valamint a kikapcsolódás és a feltöltődés hiánya.
Segítséget nyújthat számukra egy kis közösség, egy klub, ahol „sorstársakra” találhatnak, akikkel rendszeres időközönként találkozva gyermeknevelési és egyéb tapasztalataikat megoszthatják, illetve a gyermekneveléssel, gondozással, az igénybe vehető egészségügyi és szociális ellátásokkal kapcsolatos ismereteiket bővíthetik.
Ebből a célból jött létre a baba-mama klubunk, melyet szociálpedagógus végzettséggel – szintén kisgyermekes anyukaként, akkor még önkéntesként - kezdtem szervezni tavaly ősszel. (Idén április 1-től a családsegítő szolgálatunk családgondozójaként végzem tovább a feladatot.)
A csoport elsődleges célja az volt tehát, hogy az anyukák gyarapítani tudják tudásukat a gyermek gondozásával, ápolásával, nevelésével, fejlesztésével kapcsolatosan, megismerhetik a gyermek fejlődési szakaszait, életkori sajátosságait, de nem titkolt szándékom volt kikapcsolódási, „kimozdulási” lehetőséget biztosítani az anyukák számára, amely kissé megtöri a mindennapi rutint. Az első lépés a csoport megtervezése volt, majd a potenciális tagok felkeresése következett.
A csoport a homogenitás elvét követi abból a szempontból, hogy a tagok hasonló célból lépnek a csoportba; olyanok, akik elfogadják a csoport fő céljait, és azonosulni is tudnak vele.
A tagok szociokulturális háttere nem mutat túl nagy különbségeket, mely megkönnyíti az egymás közötti interakciót.
Szükséges volt a rendelkezésre álló erőforrások számbavétele: elsősorban a találkozók helyszínének tisztázása, valamint a munkánkba bevonható szakemberek felkeresése. Mivel baba-mama klubról van szó, melyen az anyukákon kívül a babák is részt vesznek, fontos volt a „gyermek-barát” környezet. Szerencsére az óvoda vezetője mellénk állt és vállalta, hogy a kéthetente tartandó összejöveteleinkre rendelkezésünkre bocsát 1-1 óvodai szobát, valamint 1-1 arra vállalkozó óvónő is velünk marad a foglalkozásunk idejére, segítve munkánkat.
Az első találkozás során csoportvezetőként egy kérdőívvel vártam a klubtagok, melyben segítségüket kértem arra vonatkozólag, milyen programokban, tevékenységekben vennének részt szívesen. Ennek segítségével egy évre előre összeállítottam klubunk programját.
Az összejöveteleink általában 1-1 aktuális ünnep köré szerveződnek. Közös énekléssel, mondókázással kezdjük a találkozót, majd rátérünk aktuális témánkra. Időnként szakembereket hívunk, akik 1-1 témával kapcsolatosan nyújtanak nekünk információt, segítséget. Védőnő már több alkalommal volt velünk, akivel például a szobatisztaságra szokatásról vagy a kötelező és adható védőoltásokról beszélgettünk. Településünk könyvtárosa is vett már részt foglalkozásunkon, aki gyermeknevelési könyveket ajánlott számunkra. De a meghívottaink között volt már a logopédus is, aki a szép beszéd tanításával kapcsolatosan adott hasznos tanácsokat, a lassan óvodás korba érő klubtagjaink anyukáit pedig felkészült óvónő tájékoztatta az óvodaérettség ismertetőjegyeiről.
A foglalkozásaink zárásaként minden alkalommal egy könnyen és gyorsan elkészíthető, mutatós, gyermekszobát díszítő kreatív ötletet valósítunk meg. Az anyukák a kézműves foglalkozásokon is segítenek egymásnak. Ha egy gyermek nyűgösebb a kelleténél, és anyukája kezéből nem kívánkozik ki, akkor figyelnek arra, hogy helyette is elkészítsék az éppen aktuális díszt; üres kézzel senki nem megy haza.
Mindeközben a kicsik életkori sajátosságaikra jellemző tevékenységet – alvás, pihenés, rugdalózás, játék, táplálkozás – végzik anyukájuk mellett.
A csoport működik. Ha meg kellene határozni a csoport jellegét, elmondhatjuk róla, hogy másodlagos, nyílt, informális csoportról van szó. Ha Morton Deutsch által megfogalmazott megkülönböztető jegyeket veszem figyelembe, akkor ez a csoport a szervezett kategóriába illik, ugyanis többek között érvényes rá, céljaik egymást kölcsönösen feltételezik és normarendszer alakult ki, amely szabályozza a tagok interakcióját. Jelenleg 6-7 család vesz részt a foglalkozásokon. A tagok folyamatosan cserélődnek, ami természetes, hiszen a gyerekek nőnek, óvodába kerülnek. A csoportra a nyitottság a jellemző, az új tagok megjelenése biztosítja a csoport fennmaradását és folyamatos működését. A csoporttagok konstruktívak, aktívak, jellemző a nyitottság, az empátia, az együttműködés. A csoport elsődleges hasznán túl pozitívumként tartom számon azt is, hogy a tagok az összejöveteleinken kívül is találkoznak, segítik egymást.
Csoportvezetői munkám nem ért véget a csoport megszervezésével, hiszen mindig előre készülni kell a következő foglalkozásokra, ezenkívül figyelemmel kísérni, hogy kik lehetnek a következő év potenciális csoporttagjai. Ennek érdekében tartom a kapcsolatot a gyermekekkel foglalkozó szakemberekkel (elsősorban védőnők, gyermekorvos). Alkalmanként a helyi újságban és rádióban hírt adunk a csoport létezéséről, munkájáról. Az óvónőkkel is, akikhez a „klubos” gyerekek kerülnek majd, tartani fogom a kapcsolatot, érdeklődve tapasztalataikról, tanácsaikat meghallgatom.
A csoport tagok közti kommunikációt elősegítendő elkészítettem klubunk honlapját (www.babamamaklub.gportal.hu), melynek segítségével - bár még szerkesztés alatt áll - a potenciális klubtagoknak, szakembereknek, kívülálló érdeklődőknek hírt adunk és fényképeket mutatunk 1-1 foglalkozásunkról.
Fábián Krisztina, családgondozó, klubvezető
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
